HTML

Házunk és Otthonunk Úriban

Családunk otthonának, házának blogja

Rovatok

Friss topikok

Címkék

Tollas témák

eclipse86 2012.11.05. 20:02

Csirke téma továbbra is napirenden.

Nem is sokkal azután, hogy megírtam a "Kotkodács..." bejegyzést, a napi tojás termelés megszűnni látszott. 1, 2, 3 napig még nem is aggódtam. Utána megfordult a fejemben, hogy esetleg valami állat ellopja a tojásokat, majd elvetettem ezt a gondolatot, hisz az a madarakat is bántaná. Aztán elkezdtem előbb szép szóval kérlelni őket, tyúkocskáim, tojjatok, majd pedig haragosabban, fenyegetve, tojjatok mert levesbe mentek mind! Nem hallgattak rám. A 8. napon már nagyon szomorú voltam. Aztán Karcsi barátunk azt tanácsolta, próbáljunk meg benézni a bozót alá. hátha a tyúkeszű tyúkok oda pottyantották a tojásokat, hiszen egyet már találtunk a komposztláda tetején is. De ott sem voltak tojások. Végül a párom véletlenül benézett az addig használaton kívül "kotlató" helyiségbe is, aminek az ajtaja csukva volt, de az alján volt kivágva egy közlekedő lyuk, hasonló egy kutyabejárathoz. És láss csodát, ott volt a teljes, bő egy heti termés, 16 db tojás! :) A tojásoknak semmi bajuk nem volt, tökéletes minőségűek voltak. Azóta is oda tojnak. Ha kotlóst akarnék ültetni, oda kellene, ott béke és nyugalom van nekik az ól nyüzsgése helyett.

Veszteség: miután megengedtük a csirkéknek, hogy egy deszkáról a baromfiudvarból a konyhakertbe átugráljanak (ott már nincs kultúrnövény) bogarászni, kapirgálni, a csirkék jó traktornak bizonyultak, kipucolták a vetemény helyét. Igen ám, de miután ott már nem igen maradt csipegetni való, szemet vetettek a külső területre is, ahol pedig a mi Álmos kutyánk az úr. Sajnos a félelemnél erősebbnek bizonyult a zöld fű utáni vágy, és egy tyúk kiugrott, egyenesen a kutya szájába, béke poraira. Tojó volt, igen bosszankodtam miatta. Két nappal később pedig még egy tyúk akart öngyilkos lenni. Szerencsére ezt a párom még éppen kikapta a kutya szájából. Szegény pára elfeküdt a kezében, elhagyta magát, így úgy tűnt, bár nem volt rajta külsérelmi nyom, az ijedtségbe, sokkba csak elpusztul. Párom szomorúan jött be szólni nekem, hogy rakjam fel forrni a kopasztó vizet, és amikor kiment a nagykéssel, a baromfi feltámadt és visszaiszkolt a helyére :) Azóta sincs semmi baja, vígan kapirgál. Ezt megúszta! 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://uriotthon.blog.hu/api/trackback/id/tr474888604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása