HTML

Házunk és Otthonunk Úriban

Családunk otthonának, házának blogja

Rovatok

Friss topikok

Címkék

A falusi élet hátránya - Mit tegyünk, ha nem lehet kijönni a gyermekorvossal?!

eclipse86 2012.05.05. 16:33

Amikor eldöntöttük, hogy falura költözünk, a település kiválasztásánál számos szempont mellett az infrastrukturális és szolgáltatásokkal való ellátottság kiemelt fontosságú volt. Azért is örültünk a községünknek, mert van minden ami kellhet: élelmiszer üzletek, posta, gyógyszertár, felnőtt háziorvos, gyermekorvos, iskola, óvoda.

Azután sajnos kialakult egy olyan, most már igencsak elmérgesedett konfliktus, ami nagyon komoly fejfájást okoz nekünk, és aminek a megoldására a közeljövőben jelentős energiát/időt és pénzt kell fordítanunk. Konkrétan: a gyermekorvos a praxisba való bejelentkezés óta elégedetlen a kislányunk súlyfejlődésével, és folyamatosan szekált minket a tápszerezés bevezetésével. Ami igaz, az igaz: kislányunk Imola az apja vékony testalkatát örökölte (de az anyukája sem egy nagydarab nőszemély). A pesti gyermekorvosunk, aki nem mellékesen gasztroenterológus szakorvos is, az 1 éves státusszal teljesen meg volt elégedve, úgy bocsátott el minket a gondozásából. Az itteni gyermekorvos azonban kezdettől fogva keveselli a kislány súlyát.Imola van amikor jobb, van amikor rosszabb evő, érdekes módon abban a hónapban hízott a legjobban, amikor a legkevesebbet evett. Sajnos, ahogy a korábbi bejegyzésekben írtam, ő is elkapta azt a fertőzést, ami végigment az apján és rajtam, most fordult elő másodszor, hogy vényköteles gyógyszert kellett írni neki, és most először antibiotikumot, mert csúnya bakteriális felülfertőzése is lett, meg kötőhártya gyulladása is. A láz és a mandulagyulladás miatt 4 napig nem evett semmit szegénykém, csak a teát tudtam belediktálni, hogy ne száradjon ki, meg az antibiotikum mellékhatása miatt hasmenése is volt, bár kezdettől adtam neki a Normafloret. Így sajnos Molli elég sokat fogyott ezalatt a 4 nap alatt. Dekában mérve nem tudom, de mind a beesett arcán, mind a lement pocin és combocskán látszott. Amikor kontrollvizsgálatra vitte az apja, ezért is volt megdöbbentő számára, hogy a doktornő súlymérést csinál, mert valószínűsíthető, hogy a beteg gyermek fogyott, tehát az eredmény a fejlődés szempontjából nem releváns, hisz a gyógyulás, roborálás után úgyis visszaszedi. A reakció azonban váratlan, böszme és eltúlzott volt - a gyerek nem hízik, nem fejlődik, és ő feljelent minket a családvédelemnél!!! Én nem voltam jelen, de jobb is, mert hevesebb vérmérsekletű vagyok mint a Párom, és biztos hogy ráborítom az asztalt, akár pocakos vagyok akár nem. 

Hozzáteszem, a kislány súlya a WHO testsúly táblázata szerint benne van a normál tartományban, igaz annak alsó zónájában, de benne van. Az 1 éves státuszkor is benne volt, azóta folyamatosan gyarapodott, épült-szépült az ő ritmusában, csak a betegség okozott visszaesést. 

Ilyenkor mit csináljon a szülő? Pesten egyszerű volna, egy kerületben egy rakás gyermekorvos rendel, vállat vonok, fogom a gyereket, becsapom az ajtót és bejelentkezek egy másik praxisba. De itt mit csináljak, amikor a legközelebbi körzet másik településen, 15 km-re van, ahová személyautó hiányában csak busz-vonat kombinációval tudnánk eljutni? 

Több napi dühöngés és idegesség, na meg különböző szakemberektől való tanácskérés (egyenlőre telefonos és e-mailes) után abban maradtunk, hogy

1, Pestre egy magán gasztroenterológiai szakrendelésre elvisszük Mollit, mert a TB-s rendeléseken 4-6 hónap az előjegyzési idő, és kérünk egy kivizsgálást, szakvéleményt. A pesti gyermekorvosunk rendelése kézenfekvő, de több kiváló szakembert is ajánlottak már nekem, szerencsére választék van, persze az embernek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, de a gyerek érdeke és egészsége az első. Mivel a gyermek súlya a normál tartományban van, és semmilyen allergiára utaló tünetet nem produkált eddig, ezért feltételezhető, hogy szimplán az apja ropi testalkatát örökölte, akkor is ha a "kedves" doktornő szerint vékony testalkat nem létezik csak silány etetés :))). Amennyiben mégis van valami probléma a háttérben, akár vashiány, akár rejtett allergiából adódó felszívódási zavar, akkor arra ott helyben szakszerű segítséget kapunk.

2, A következő oltásait is magánrendelésen fogja megkapni, csakúgy mint az esetleges recepteket is így íratjuk fel. Mivel ilyen idős korban már csak az éves státuszvizsgálat a "kötelező", erre is ily módon kerítünk sort. Egy szóval: ha a kislánynak tényleg semmi baja nincs, mint azt anyai ösztöneim mondatják velem, akkor azért nem visszük többet ehhez az orvoshoz, ha meg tényleg valamilyen szakorvosi segítséget igénylő probléma van, akkor örülünk hogy kiderül és megkapjuk a segítséget, és azért nem visszük ide többet. 

3,  Fentiek után egyértelmű hogy az augusztusban születendő kistestvérhez egyetlen ujjal nem fog hozzáérni! 

Még kifelejtettem, hogy ez a cirkusz a gyermekorvosra vonatkozott. Természetesen körzeti védőnő is dolgozik a faluban, egy lelkiismeretes pályakezdő védőnéni személyében, akinek sem a munkájában sem a stílusaiban semmi kivetnivalót nem találtunk, így vele továbbra is kapcsolatban maradunk (várandós tanácsadásra is járok elvégre). 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://uriotthon.blog.hu/api/trackback/id/tr744490275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.