Egyre közeledik az a pillanat, mikor beköltözünk. Természetesen a ház belül most néz ki a legrosszabbul. A nappaliban kész a laminálás, ez rendben. A nagy ebédlőben kész a festés, viszont levéve a karnisok, függönyöstül. Ezekkel van tele a gyerekszoba. A hálóban a rengeteg konyhai motyó, szerszám, kisgép, tisztítószer. A konyha félig kipakolva, festés készen, takarítani kell, meg nemsokára jön a konyhabútor. A kamra is üres, festés kész. A konyha és kamra berendezése most a kis ebédlőben van, itt elképesztő a rendetlenség... tökre kilátástalannak tűnik, legalábbis anyám szerint. Én már látom az alagút végén a fényt. Volt a vizes is, megbeszéltük a mosógépbekötést is. Tök jól megcsinálja, és nem lesz drága. A kazán pedig készen van, beüzemelve. Mikor pénteken lent voltam, úgy döntöttem, beindítom. Nagy izgalommal bontottam meg a farakást. Elkezdődik a fűtési szezon.
Nem csalódtam magamban. Egy szál gyufával indítottam a tüzet. Pillanatok alatt ropogni kezdett odabent a fa. Jól megraktam, hagytam, hogy nyitott kéménynél és szelelőnél égjen intenzíven, át kell fűteni az egész rendszert. Ez most nem melegen tartás, hanem felfűtés. Fél óra múlva az első két radiátor (fürdő és kis ebédlő) már forró volt, a legtávolabbiak (háló és gyerekszoba) csövei kezdtek langyosodni. Jó jel, ezek szerint hamar átmegy a meleg. Közben megjött a kéményseprő. Ellenőrzött mindent, megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben, jöhet a tél.
Persze, én még szórtam fűmagot, hogy erősödjön a nyárvégi szárazság után. Locsoltam is, a kutat sem árt üríteni, lassan kezdjen el cserélődni benne a víz. A búvár szuperul működik, végre rendesen összeraktam a locsolórendszert is. A felszedett szőnyegpadlót és PVC-t kirámoltam a garázsba. Összeraktam a fűkaszát, bár benzinem még nincs, de ha van, akár indíthatom is. Idén még akarok dzsindzsát irtani. Végre felraktam a házszámot is, és régit pedig áthúztam. Beugrottak édesanyámék, végre megnézték a kulipintyónkat. Jó sok szőlőt szedtek, de így is maradt bőven. Aggódás volt, hogy nem leszünk kész költözésig, de bezzeg a diót meg szőlőt feltétlenül szedjük le... hehe, gondoltam utána, pont erre van most időnk. Egyébként pedig készen leszünk. Három hét múlva ilyenkor már otthon alszunk. Úriban.
A képek egyébként még nyáron készültek, akkor persze nem fűtöttünk.
